A közvélekedés szerint a teljesítmény dinamikus javításához gépi tanulást alkalmazó rendszerek döntéseiből ma még hiányzik az „emberi tényező”. Az automatizált döntéshozatal ugyanis nélkülözi azt a rugalmasságot, amellyel bizonyos esetekben a valóság számtalan árnyalatát értelmezni kellene. Ettől persze igazságosabbak is lehetnének az ilyen rendszerek az embereknél, mivel nem tudják olyan „fortélyosan” leplezni részrehajlásukat. Ennek azonban az is feltétele, hogy döntéseik körültekintően összeállított adatkészleten alapuljanak.