Eiropas Parlaments un tajā ievēlētie deputāti ir iedzīvotāju balss Eiropas Savienībā. Tāpēc vēlamies, lai Eiropas Parlaments būtu pieejams ikvienam. Raidījumā “Ziņas īsumā” Eiropas Parlaments piedāvā īsu pārskatu par dienas svarīgākajām norisēm visās Eiropas Savienības oficiālajās valodās. Esam sagatavojuši arī citas programmas, kas pieejamas šādās vietnēs:

Ziņas īsumā – 31/01/2024 – latviešu valoda

Il Parlamento europeo, con i suoi deputati eletti, è la voce dei cittadini nell'Unione europea. Ecco perché vogliamo che sia accessibile a tutti. Le Notizie in breve offrono una sintesi dei principali temi del giorno in tutte le lingue ufficiali dell'Unione. Questa trasmissione vi è presentata dal Parlamento europeo. Troverete ulteriori programmi ai seguenti indirizzi:

Notizie in breve – 31/01/2024 – italiano

Az Európai Unióban a polgárok az Európai Parlamenten és választott képviselőiken keresztül hallathatják hangjukat. Ezért szeretnénk a Parlamentet mindenki számára elérhetővé tenni. A „Hírek röviden” gyors áttekintést nyújt a nap fő témáiról az Unió valamennyi hivatalos nyelvén. Ezt az adást az Európai Parlament készítette. További műsorokat itt talál:

Hírek röviden – 31/01/2024 – magyar

Is í Parlaimint na hEorpa agus a cuid Feisirí tofa guth na saoránach san Aontas Eorpach. Is é sin an chúis ar mhaith linn rochtain ar an bParlaimint a thabhairt do gach duine. Tugann na Blúiríní Nuachta léargas tapa duit ar phríomhscéalta an lae i dteangacha oifigiúla uile an Aontais. Is craoladh de chuid Pharlaimint na hEorpa an craoladh seo. Is féidir teacht ar níos mó clár anseo:

Blúiríní Nuachta – 31/01/2024 – Gaeilge

Europski parlament i njegovi zastupnici glas su građana u Europskoj uniji. Želimo da taj glas bude svima dostupan. „Kratke vijesti” sažet je pregled glavnih dnevnih tema na svim službenim jezicima Unije. Ovaj sadržaj omogućio vam je Europski parlament. Saznajte više na našim stranicama:

Kratke vijesti – 31/01/2024 - hrvatski

Le Parlement européen, à travers ses députés, porte la voix des citoyens. Il se veut proche de chacun. Les brèves présentent un aperçu des sujets du moment, dans les 24 langues officielles. Cette émission vous est présentée par le Parlement européen. Retrouvez nos autres émissions ici:

Brèves – 31/01/2024 – français

El Parlamento Europeo y sus diputados electos son la voz de los ciudadanos en la Unión Europea. Por eso queremos que el Parlamento sea accesible a todos. «Noticias breves» ofrece un rápido repaso general de los principales temas del día en todas las lenguas oficiales de la Unión. Es una emisión ofrecida por el Parlamento Europeo. Puedes encontrar más programas en:

Noticias breves – 31/01/2024 – español

Euroopa Parlament ja selle liikmed esindavad Euroopa Liidu kodanike häält. Seetõttu peab parlament olema kõigile kodanikele ka kättesaadav. Lühiuudistes antakse kõigis ELi ametlikes keeltes kiire ülevaade päeva peamistest teemadest. Uudised toob teieni Euroopa Parlament. Tutvuge ka järgmiste veebisaitidega:

Lühiuudised – 31/01/2024– eesti keel

The European Parliament and its elected Members are the citizens’ voice in the European Union. That’s why we want to make Parliament accessible to everyone. News in Brief gives you a quick overview of the day’s main topics in all official Union languages. This broadcast is brought to you by the European Parliament. You can find more programmes here:

News in Brief – 31/01/2024 – English

Das Europäische Parlament und seine gewählten Mitglieder sind die Stimme der Unionsbürger. Deshalb wollen wir das Parlament allen zugänglich machen. Unsere Kurznachrichten bieten Ihnen einen raschen Überblick über die wichtigsten Tagesthemen, und zwar in allen 24 Amtssprachen der EU. Diese Sendung wird Ihnen präsentiert vom Europäischen Parlament. Mehr finden Sie hier:

Kurznachrichten – 31/01/2024– Deutsch

Europa-Parlamentet og dets folkevalgte medlemmer er borgernes stemme i Den Europæiske Union. Derfor vil vi gøre Parlamentet tilgængeligt for alle. Vores korte nyheder giver dig et hurtigt overblik over dagens vigtigste emner på alle EU's officielle sprog. Udsendelsen præsenteres af Europa-Parlamentet. Du kan finde flere programmer her:

Korte nyheder – 31/01/2024 – dansk

Европейският парламент и неговите членове са гласът на гражданите в Европейския съюз. Ето защо искаме Парламентът да бъде достъпен за всички. Новините накратко Ви дават поглед към основните теми за деня на всички официални езици на Съюза. Това предаване се осъществява от Европейския парламент. Тук можете да намерите повече програми:

Кратки новини – 31/01/2024 – български

Evropský parlament a zvolení poslanci a poslankyně, kteří v něm zasedají, jsou hlasem občanů Evropské unie. Proto nám záleží na tom, aby byl Parlament lidem skutečně nablízku. Krátké zprávy vám přinášejí letmý přehled hlavních témat dne. Vysílání připravuje Evropský parlament a je dostupné ve všech úředních jazycích Unie. Více programů naleznete zde:

Krátké zprávy – 31/01/2024 – čeština

Ziņas īsumā – 30/01/2024 – latviešu valoda

Notizie in breve – 30/01/2024 – italiano

Hírek röviden – 30/01/2024 – magyar

The European Council received Ukraine's application for EU membership on 28 February. It has asked the European Commission to prepare an Opinion, which will assess the merits of the applications against the EU accession criteria, notably the Copenhagen criteria [focusing on the political and economic criteria].

The European Commission has found that Ukraine overall is well advanced in reaching the stability of institutions guaranteeing democracy, the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities; has continued its strong macro-economic record, demonstrating a noteworthy resilience with macroeconomic and financial stability, while needing to continue ambitious structural economic reforms; and has gradually approximated to substantial elements of the EU acquis in many areas.

On this basis, the Commission recommended that&nbsp;Ukraine be given the perspective to become a member of the European Union. The European Council has decided to grant the status of candidate country to Ukraine in June 2022.

Ukraine's application for EU membership

Equality and non-discrimination are core EU values and fundamental rights, enshrined in the Treaties and in the Charter of Fundamental Rights. However, research by the EU's Fundamental Rights Agency (FRA) shows that discrimination against lesbian, gay, bisexual, trans, non-binary, intersex and queer (LGBTIQ) people persists across the EU.

The Commission presented the 'LGBTIQ Equality Strategy 2020-2025' on 12 November 2020. This was&nbsp;the first ever full EU strategy in this area and is intended to build on the lessons learned from the European Commission's previous actions to advance LGBTI equality from 2015-2019.

In recent years, social acceptance of LGBTIQ people has declined in some Member States. Gaps remain in the EU's legislative framework for combating discrimination based on sexual orientation, gender identity and sex characteristics. Combating discrimination has become part of EU internal and external policies, and is the subject of numerous resolutions of the European Parliament. In response to the backsliding of LGBTIQ rights in some EU countries, notably Poland and Hungary, MEPs&nbsp;declared the EU an “LGBTIQ Freedom Zone”.

In 2021 Parliament “condemned&nbsp;in the strongest possible terms” the anti-LGBTIQ legislation and denounced&nbsp;the dismantling of democracy and the rule of law in Hungary.&nbsp;In a resolution&nbsp;MEPs described the Hungarian law as being in clear breach of fundamental rights enshrined in the EU Charter of fundamental rights, the Treaties and EU internal market legislation.

LGBTIQ freedom in the EU

Slovenia is a Member of the EU since May 2004, of the Eurozone since 1 January 2007 and of the Schengen area since 21 December 2007.

In March 2021, a debate in plenary was organised in the wake of concerns raised after Klubradio in Hungary was taken off the air, the proposed new levy on media advertising revenue in Poland, and emerging reports of political interference in Slovenian media. In November 2020, Parliament adopted the Resolution on Strengthening Media Freedom: the Protection of Journalists in Europe, Hate Speech, Disinformation and the Role of Platforms.

EU - Slovenia

From July to December 2021, Slovenia holds the Presidency of the EU Council, following the Portuguese Presidency and preceding the French Presidency. This is the second time Slovenia holds the Presidency.The last time was in 2008.

The presidency of the Council rotates among the EU member states every 6 months. During this 6-month period, the presidency chairs meetings at every level in the Council, helping to ensure the continuity of the EU's work. Member states holding the presidency work together closely in groups of three, called 'trios'. This system was introduced by the Lisbon Treaty in 2009.

The trio sets long-term goals and prepares a common agenda determining the topics and major issues that will be addressed by the Council over an 18-month period. On the basis of this programme, each of the three countries prepares its own more detailed 6-month programme.

Under the slogan “Together. Resilient. Europe.”,&nbsp;the Slovenian presidency wants to&nbsp;focus on recovery and resilience, translating ambitious green goals into binding legislation, strategic autonomy, the digital transition, rule of law and the protection of external borders.

Slovenian Presidency

The Conference on the Future of Europe was a citizen-led series of debates and discussions enabling&nbsp;people from across Europe to share their ideas and help shape a common European future.
This one-year journey of discussion, debate and collaboration between citizens and politicians on the future of Europe culminated in a report submitted on 9 May to the Presidents of the EU institutions. The report outlines 49 proposals and more than 320 measures including concrete objectives. It is now up to the European Parliament, the Council and the European Commission to follow up, each according to their own area of competence.

Conference on the Future of Europe

In March 2021, the European Commission adopted the Strategy for the rights of persons with disabilities 2021-2030. The Strategy builds on the results of the previous European Disability Strategy 2010-2020, which paved the way to a barrier-free Europe and to empower persons with disabilities so they can enjoy their rights and participate fully in society and economy.

Despite the progress made in the past decade, persons with disabilities still face considerable barriers and have a higher risk of poverty and social exclusion.

The objective of this Strategy is to progress towards ensuring that all persons with disabilities in Europe, regardless of their sex, racial or ethnic origin, religion or belief, age or sexual orientation enjoy their human rights, have equal opportunities, equal access to participate in society and economy, are able to decide where, how and with whom they live, move freely in the EU regardless of their support needs and no longer experience discrimination.

The EU and its Member States are committed to improving social and economic situation of disabled people building on the Charter of Fundamental Rights of the EU and on the Treaty on the Functioning of the EU. The European Union and all its Member States are party to the United Nations Convention on the Rights of Persons with Disabilities (UNCRPD).

European Disability Strategy

Full gender equality is far from being achieved, and this has implications for the lives and life chances of individual women, girls, boys and men, the communities they live in and the EU as a whole. The European Parliament has consistently taken a strong, proactive stance on advancing gender equality, stressing the need to deliver on EU commitments.

The EP´s Committee of Women´s rights and Gender equality (FEMM) is in the heart of these discussions.

Options for further EU involvement could include better implementation and enforcement of existing legislation, moves to modernise it, fill gaps in protection and address emerging issues, and non-legislative measures such as data collection and monitoring, awareness-raising, and support for national and grassroots initiatives.

Promoting equal economic independence for women and men, closing the gender pay gap, advancing gender balance in decision making, ending gender based violence and promoting gender equality beyond the EU are the concrete areas of interest for the EU.

Gender balance

Every year around 9 May, ‘Europe Day’, the European Parliament&nbsp;organizes events in the three places of work as well as in the Member States. These open door events (in the case of the EP, taking place in Brussels, Strasbourg and Luxembourg) are an opportunity for the institutions to open their doors to citizens, invite them in and showcase what they are, what they do and what they stand for.

This year the EP opens to citizens on the 6th May in Brussels and 9th May in Strasbourg.&nbsp;&nbsp;

Europe Days 2023

Every year around 9 May, ‘Europe Day’, the European Parliament&nbsp;organizes events in the three places of work as well as in the Member States. These open door events (in the case of the EP, taking place in Brussels, Strasbourg and Luxembourg) are an opportunity for the institutions to open their doors to citizens, invite them in and showcase what they are, what they do and what they stand for.

This year the EP opens to citizens on the 27th April in Strasbourg, 4th May in Brussels and 9th May in Luxembourg.

Europe days 2024

The common agricultural policy (CAP) is one of the oldest common policies in the EU. Its significance is reflected in the proportion of the EU's budget devoted to it, representing approximately 40% of the total. Developed at a time when Europe was unable to meet most of its own food needs, it was necessary to encourage farmers to produce food by means of guaranteed prices. The policy has undergone regular reform and has evolved over the years.

As part of the preparation of the EU budget for 2021-2027, the European Commission put forward a new set of regulations to shape the future CAP on 1 June 2018. The proposal for a regulation on the financing, management and monitoring of the CAP provides the legislative framework for adapting the financing, management and monitoring rules to a new CAP delivery model.

See more on this topic by visiting our <a href="https://multimedia.europarl.europa.eu/en/common-agricultural-policy-8th-parliamentary-term_6503_pk">package</a> for the 8th parliamentary term.

Common agricultural policy (2019-2020)

Use your vote – European elections 2024 video – Original subtitled 16:9

Use your vote – European elections 2024 video – Dubbed 16:9

Use your vote – European elections 2024 video – Audio description 16:9

Use your vote – European elections 2024 video – International Sign 16:9

As part of the European Green Deal, with the European Climate Law, the EU has set itself a binding target of achieving climate neutrality by 2050. This requires current greenhouse gas emission levels to drop substantially in the next decades. As an intermediate step towards climate neutrality, the EU has raised its 2030 climate ambition, committing to cutting emissions by at least 55% by 2030.

On 18 April 2023, MEPs&nbsp; adopted the reform of EU´s Emissions Trading System including for aviation and the maritime sector, the Carbon Border Adjustment Mechanism and a new Social Climate fund. The&nbsp;deal on the reform of the Emissions Trading System (ETS)&nbsp;increases the ambition for 2030, phases out free allowances to companies and creates a separate new ETS II for fuel for road transport and buildings that will put a price on emissions from these sectors by 2027.

According to the&nbsp;agreement with EU countries, an EU Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) will be set up to ensure that importers of goods covered by the EU ETS would have to pay any price difference between the price paid for carbon in the country of production and the price of carbon allowances in the EU ETS. This will incentivise non-EU countries to increase their climate ambition and ensure that EU and global climate efforts are not undermined by production being relocated from the EU to countries with less ambitious policies.

A separate deal with member states&nbsp;sets up an EU Social Climate Fund to ensure that the climate transition will be fair and socially inclusive. Vulnerable households, micro-enterprises and transport users who are particularly affected by energy and transport poverty will benefit from the fund. When fully in place, it will be funded from auctioning ETS II allowances up to an amount of €65 billion, with an additional 25% covered by national resources (amounting to an estimated total of €86.7 billion).

As part of the "Fit for 55 " package, thePArliamnet has also adopted during MArch 2024, plans, already agreed upon with Council, to help reduce energy consumption and greenhouse-gas emissions from the buildings sector.

The proposed revision of the Energy Performance of Buildings Directive aims to progressively reduce greenhouse gas (GHG) emissions and energy consumption in the EU building sector, and make it climate neutral by 2050. It also aims to have more worst-performing buildings renovated and improve information-sharing on energy performance.

More info:&nbsp;<a href="https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20240308IPR19003/energy-efficiency-of-buildings-meps-adopt-plans-to-decarbonise-the-sector">https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20240308IPR19003/energy-efficiency-of-buildings-meps-adopt-plans-to-decarbonise-the-sector</a>

Fit for 55

Use your vote – European elections 2024 video – Original subtitled 4:5

EP Plenary session - UN Climate Change Conference 2024 in Baku, Azerbaijan (COP29)

EP Plenary session - EU-US relations in the light of the outcome of the US presidential elections

Committee on Agriculture and Rural Development

AGRI

Committee on Budgetary Control

CONT

Joint committee on Budgets and committee on Budgetary Control

BUDG

Committee on Petitions

PETI

Committee on Budgets

Committee on Transport and Tourism

TRAN

Committee on Employment and Social Affairs

EMPL

Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

LIBE

Committee on Culture and Education

CULT

Committee on Constitutional Affairs

AFCO

Committee on Development

DEVE

Committee on Industry, Research and Energy

ITRE

Committee on Environment, Public Health and Food Safety

ENVI

Committee on Foreign Affairs

AFET

Committee on Fisheries

PECH

Sophie ERIKSSON and her team in the EP in Brussels

European Parliament in Brussels lit in pink to mark the Breast Cancer Awareness Month

High Level Group on Gender Equality and Diversity Constitutive meeting

EPRS Policy roundtable - EU finances: Is Next Generation EU delivering?

Marko VESLIGAJ in the EP in Brussels

Conference of Committee Chairs

Delegations for relations with India Constitutive meeting

Nicolas GONZALEZ CASARES in the EP in Brussels

Delegations for relations to the Euro-Latin American Parliamentary Assembly Constitutive meeting

Delegations for relations with the United States Constitutive meeting

Delegation to the Africa-EU Parliamentary Assembly Connstitutive meeting

Delegations for relations with New Zealand Constitutive meeting

Delegations for relations with Central Asia Constitutive meeting

Delegations for relations with South Africa Constitutive meeting

Delegation to the EU-Albania Stabilisation and Association Parliamentary Committee Constitutive meeting

Delegations for relations with Palestine Constitutive meeting

Delegation for relations with Bosnia and Herzegovina and Kosovo, including the EU-Bosnia and Herzegovina Stabilisation and Association Parliamentary Committee and the EU-Kosovo Stabilisation and Association Parliamentary Committee Constitutive meeting

INTA - Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing the Ukraine Loan Cooperation Mechanism and providing exceptional macro-financial assistance to Ukraine

A Parlament arról a jogszabályról fog szavazni, amely lehetővé teszi az uniós fogyasztók számára, hogy kollektív pert indítsanak. A képviselők arra is felkérik a Bizottságot, hogy hozzon létre egy átdolgozott stratégiát az európai ipar jövőjével kapcsolatban, és szavazzon az újságírók nagyobb védelme és a közmédia függetlensége mellett. Többek között ezek kerülnek napirendre a plenáris ülésen.

A plenáris ülés napirendjén: Kollektív fellépés, igazság a digitális korban és a javításhoz való jog

Az Európai Parlament megállapodást kötött az uniós kormányok képviselőivel annak érdekében, hogy egy zöldebb és előremutatóbb költségvetést garantáljon a következő hét évre, illetve biztosítsa a Covid19-járványból való gyors felépülést. A tíz hetes intenzív tárgyalássorozat után az EP-képviselők további 16 milliárd euró uniós beruházást szereztek az európai polgárok támogatása, a kutatások elősegítése és a jövőbeli válságok kezelése érdekében.

Erőteljesebb költségvetés Európa talpra állítása érdekében

A Covid19-járvány számos ágazatra volt hatással, beleértve az európai iparágakat is. Az EP-képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új ipari stratégiát, amely elősegíti az ágazat helyreállítását egy zöld és digitális átállás mellett.

A világjárványt követő ipari stratégia

A koronavírus megmutatta, hogy a világ országai mennyire nem voltak felkészülve egy globális járványra. Az új EU4Health programmal az Európai Parlament ellenállóbbá tenné az európai egészségügyi rendszereket, és javítaná a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészültségüket.

Az egészségügy fejlesztése az EU4Health segítségével

A sajtoktól a borokig több mint 3400 hagyományos élelmiszert védenek földrajzi jelzések Európában. Míg ezek az elnevezések védettek az EU-ban, ez nem mindenhol van így. A Parlament továbbra is meg akarja védeni Európa különlegességeit az EU-n kívüli hamisítástól és visszaélésektől.

Európa ínyecségeinek védelme

A Parlament mérlegeli az új EU4Health programot, megvitatja a terrorizmussal és a szólásszabadsággal kapcsolatos problémákat, és meghatározza a 2021-es költségvetés prioritásait. Emellett nagyobb védelmet biztosítana az európai regionális különlegességeknek, és új alelnököt választ. Többek között ezek kerülnek napirendre a plenáris ülésen.

A plenáris ülés napirendjén: az egészségügy fejlesztése, a terrorizmus elleni küzdelem és a 2021-es költségvetés

Sassoli elnök kihirdette a gondolat szabadságáért járó Szaharov-díj 2020. évi nyertesét. Az EP-képviselők javaslatokat terjesztettek elő a jövőbeli mezőgazdasági politikára vonatkozóan, és intézkedéseket szorgalmaztak az EU általi erdőirtás megállítása és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. Emellett javaslatokat tettek a mesterséges intelligencia jövőbeli jogszabályaival kapcsolatban is.

A plenáris ülés fő pillanatai: Szaharov-díj, gazdaságpolitika és mesterséges intelligencia

Az Európai Parlament a Pekingi Nyilatkozat óta eltelt 25 évet ünnepli. A nők jogait elősegítő terv számos intézkedéshez vezetett az Európai Parlament részéről is.

Most van a Nemek közötti egyenlőség hete!

A Parlament felvázolja az online árukat és szolgáltatásokat kínáló vállalatok alaposabb szabályozásával kapcsolatos igényeit, és bemutatja a zöld, fenntartható és méltányos gazdálkodás előmozdítását célzó uniós mezőgazdasági politika jövőképét. Az Elnökök Értekezlete kiválasztja a gondolat szabadságáért járó 2020-as Szaharov-díj nyertesét. Többek között ezek kerülnek napirendre a plenáris ülésen.

A plenáris ülés napirendjén: Net-platformok, gazdálkodás, Szaharov-díj

Mivel egyre inkább online éljük életünket, a Parlament szerint a digitális szolgáltatóknak új szabályokra van szükségük. Az online vásárlástól a közösségi médiában megosztott tartalomig az EP-képviselőket egy egyszerű elv vezérli: ha offline illegális, akkor annak online is illegálisnak kell lennie.

Illegális offline? Akkor online is annak kell lennie

Az Európai Unió közel felét erdők borítják. Ezek fontos szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben és a bio-diverzitásunk védelmében. Az Európai Parlament képviselői szeretnének meggyőződni arról, hogy az EU erdőstratégiája segíti az erdők és az erdészeti ágazat felvirágoztatását. A stratégia célja, hogy hidat képezzen a nemzeti irányelvek és az EU környezetvédelmi célkitűzései között.

Európának egészséges erdőkre van szüksége a klímaváltozás elleni küzdelemhez

A Parlament 2030-ra nagyobb kibocsátáscsökkentési célt szavazott meg, és kimondta, hogy az erdészeti stratégiának összhangban kell lennie az európai zöld megállapodással. Az EP-képviselők jogállami mechanizmust sürgettek az EU demokráciájának védelmére, valamint közös szabályokat a közösségi finanszírozásra és több pénzt a fiatalok segítésére.

A plenáris ülés fő pillanatai: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, jogállamiság és ifjúsági munkanélküliség

Phil Hogan kereskedelmi biztos lemondását követően Ursula von der Leyen bizottsági elnök átalakította csapatát. Az EP-képviselők két rendkívüli meghallgatást tartottak a kereskedelmi és a pénzügyi posztokra. Valdis Dombrovskist, aki jelenleg a Bizottság ügyvezető alelnöke, bizottságok egy csoportja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság vezetésével meghallgatta a kereskedelmi biztosi posztra. Kinevezéséről a Parlament hozza meg a végső döntést.

Dombrovskis parlamenti meghallgatása a kereskedelmi biztosi posztra

Phil Hogan kereskedelmi biztos lemondását követően Ursula von der Leyen bizottsági elnök átalakította csapatát. Az EP-képviselők két rendkívüli meghallgatást tartottak a kereskedelmi és a pénzügyi posztokra. A Parlament első alelnökeként szolgáló Mairead McGuinness képviselőt a pénzügyi portfólióval kapcsolatban hallgatta meg a Gazdasági és Monetáris Bizottság. Kinevezéséről a Parlament hozza meg a végső döntést.

A Parlament meghallgatja Mairead McGuinness biztosjelöltet

A Parlament szavazni fog az Európai Bizottságban bekövetkezett változásokról, valamint meghatározza álláspontját a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos célokkal és a 2020 utáni erdészeti stratégiával kapcsolatban. További témák mellett ezek következnek Brüsszelben.

Következik Brüsszelben: A Bizottság átalakítása, éghajlati célok és jogállamiság.

A klíma, a kutatás, a fiatalok és az egészség lesznek az Európai Parlament prioritásai a következő hét éves költségvetésben. A parlamenti képviselők számára elfogadhatatlan az olyan területek finanszírozásának megszorítása, melyek segítenek a helyreállításban, és a jövőbeli generációkba fektetnek be.

Hosszú távú költségvetés: a Parlament megvédi a kiemelt programokat

Ahogy a mesterséges intelligencia a mindennapjaink részévé válik, egyre fontosabb megalkotni a rá vonatkozó szabályokat. A Parlament olyan kereteket akar, amelyekkel az emberek a kockázatok minimalizálása mellett élvezhetik ki az MI előnyeit.

Mesterséges intelligencia: az emberek a középpontban

A Parlament gondosan kidolgozott ütemtervet szorgalmaz a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig történő 60%-os csökkentése érdekében 1990-hez képest, ami 5%-kal több, mint amit a Bizottság javasolt. Ez a klímarendelet célja.

2 878 találat