European elections represent a crucial moment: they give EU citizens a say in the political direction of the European Union. After declining ever since the first European direct elections in 1979, electoral turn out increased in the 2019 elections to reach 50.6 % largely due to youth participation (according to a post-election Eurobarometer survey). Echoing the 2019 motto 'This time I'm voting', the 2024 one might be: 'I did it again!' The 2024 European elections could be a turning point for youth engagement for several reasons

EPRS Policy Podcast - Young Europeans go to the polls: Issues to watch in 2024

A szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák a második leggyakoribb halálozási ok az Európai Unió országaiban. Évente közel 3 millió új esetet diagnosztizálnak, és 1,2 millióan veszítik életüket daganatos betegségekben. Noha az egészségügy elsődlegesen a tagállamok felelősségi körébe tartozik, az Európai Unió fontos feladatának tekinti a rák elleni küzdelmet.

Európa terve a rák leküzdésére

Today: a new plenary session is getting under way in Strasbourg. Topics on the agenda include the results of the latest EU summit and Russia’s war against Ukraine. Last week, Parliament and the Council reached an agreement on a stronger right to repair for consumers.

Hírek röviden – 05/02/2024 – magyar

Hírek röviden – 02/02/2024 – magyar

Today: the deal on the ‘breakfast directives’; the bids to host the headquarters of the EU’s new Anti-Money Laundering Authority; and the 2024 Charlemagne Youth Prize.

Hírek röviden – 01/02/2024  – magyar

Az Európai Unió ma 27 ország politikai és gazdasági egysége, amelybe számos más ország is kérelmezte felvételét. A tagjelölt országok száma jelenleg kilenc. A teljes tagságig azonban hosszú és elég rögös az út.

Mit kell tudni az Európai Unió bővítéséről?

Europaparlamentet och dess folkvalda ledamöter är medborgarnas röst i EU. Därför vill vi göra parlamentet tillgängligt för alla. Nyheter i korthet ger dig en snabb överblick över dagens viktigaste händelser på alla officiella EU-språk. Sändningen kommer till dig från Europaparlamentet. Du hittar fler program här:

Nyheter i korthet – 31/01/2024 – svenska

Європарламент та його депутати є голосом громадян Європейського Союзу. Саме тому ми хочемо, щоб Європарламент став доступним для всіх. Короткі новини - це огляд головних новин дня на всіх офіційних мовах ЄС. Ця трансляція надається Європарламентом. Більше доступних програм тут:

Короткі новини – 31/01/2024 – укрaïнською

Evropski parlament in izvoljeni poslanci so glas državljanov Evropske unije. Zato želimo, da bi bil Parlament ljudem res blizu. V kratkih novicah vam v vseh uradnih jezikih Unije na kratko predstavljamo najpomembnejše dnevne teme. Oddajo pripravlja Evropski parlament. Več prispevkov in vsebin najdete na naslednjih spletnih mestih:

Kratka poročila – 31/01/2024 – slovenščina

Parlamentul European și deputații săi aleși sunt vocea cetățenilor în Uniunea Europeană. De aceea, dorim ca Parlamentul să fie accesibil pentru toți. Știrile pe scurt vă prezintă succint principalele subiecte ale zilei în toate limbile oficiale ale Uniunii. Acest program vă este prezentat de Parlamentul European. Puteți găsi mai multe programe aici:

Scurt Buletin de Știri – 31/01/2024 – română

V Európskej únii je Európsky parlament a jeho volení poslanci hlasom občanov a chce byť dostupný pre všetkých. Krátke správy vám ponúkajú stručný prehľad hlavných tém dňa vo všetkých úradných jazykoch Únie. Toto vysielanie vám prináša Európsky parlament. Ďalšie programy nájdete na našich webových stránkach:

Krátke správy – 31/01/2024 – slovenčina

O Parlamento Europeu e os respetivos deputados eleitos são a voz dos cidadãos na União Europeia. É por este motivo que pretendemos que o Parlamento seja acessível a todos. As notícias breves oferecem uma visão rápida dos temas principais do dia em todas as línguas oficiais da União. Esta transmissão é disponibilizada pelo Parlamento Europeu. Para mais programas, vá a:

Destaques do dia – 31/01/2024 – português

Parlament Europejski i europosłowie to głos obywateli w Unii Europejskiej. Dlatego chcemy, żeby informacje o pracy Parlamentu były dostępne dla każdego. Wiadomości w skrócie to najważniejsze tematy dnia we wszystkich językach urzędowych Unii. Parlament Europejski przygotował je specjalnie dla Ciebie. Więcej programów znajdziesz tutaj:

Wiadomości w skrócie – 31/01/2024 – polski

Het Europees Parlement en de verkozen parlementsleden zijn de stem van de burgers in de Europese Unie. Daarom willen wij het Parlement voor iedereen begrijpelijk maken. Nieuws in het kort biedt een snel overzicht van de belangrijkste onderwerpen van de dag, in alle officiële EU-talen. Deze uitzending wordt u gebracht door het Europees Parlement. Hier kan u nog meer programma’s van ons vinden:

Nieuwsflits – 31/01/2024 – Nederlands

Il-Parlament Ewropew u l-Membri eletti tiegħu huma l-vuċi taċ-ċittadini fl-Unjoni Ewropea. Huwa għalhekk li rridu li l-Parlament ikun aċċessibbli għal kulħadd. L-aħbarijiet fil-qosor jagħtuk ħarsa fil-qosor tas-suġġetti ewlenin tal-ġurnata fil-lingwi uffiċjali kollha tal-Unjoni. Din ix-xandira titwassallek mill-Parlament Ewropew. Tista' ssib aktar programmi hawnhekk:

L-Aħbarijiet fil-Qosor – 31/01/2024 - Malti

Europos Parlamentas ir išrinkti jo nariai yra Europos Sąjungos piliečių balsas. Todėl norime, kad Parlamentas būtų prieinamas visiems. Visomis oficialiomis Sąjungos kalbomis pateikiamose žiniose trumpai apžvelgiamos svarbiausios dienos naujienos. Šias transliacijas rengia Europos Parlamentas. Daugiau programų rasite čia:

Trumposios žinios – 31/01/2024 – lietùvių kalba

Lithuania is a parliamentary republic with a head of government - the Prime Minister - and a head of state - the President - who appoints the Prime Minister.

The Parliament is a single-chamber legislative body. The country is divided into 60 municipalities, with directly-elected mayors.

There are 11 members of the European Parliament from Lithuania.

Lithuania joined the EU on 1 May 2004 - and the euro area on 1 January 2015.

EU - Lithuania

<div class="ep_2headmenu ep_jsmenu" id="body">
<div id="maincontent">
<div id="maincontentbox">
<div class="ep_wrapper ep_2columns">
<div id="mainzone" style="padding-top: 13px;">
<div class="ep_noborderbox">
<div id="ftu-content">
When the Treaty of Rome established the common market in 1958, State intervention was a major feature of agriculture in the six founding Member States. The foundations of the common agricultural policy (CAP) have remained unchanged since then, with the exception of rules relating to the decision-making procedure.

The Lisbon Treaty recognised codecision as the ‘ordinary legislative procedure’ for the CAP, in place of the consultation procedure. 
If the principle of the free movement of goods was to apply to agricultural produce, ongoing State intervention notwithstanding, national intervention mechanisms which were incompatible with the common market had to be transferred to Community level: this is the basic rationale behind the establishment of the CAP.
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>

Common Agricultural Policy - 8th parliamentary term

Latvia joined the European Union on 1 May&nbsp;2004 and has been a member of the Schengen area since 21 December 2007. It became a member of the Euro area on 1 January 2014.

Latvia is a parliamentary republic with a head of government - the Prime Minister - who chooses the council of ministers and a head of state - the President - who has a largely ceremonial role and nominates the Prime Minister.

The government is subject to Parliament's approval throughout each term.

The country is subdivided into 110 one-level municipalities and 9 cities. These each have their own city councils and municipal administrations.

There are 8 Members of the European Parliament from Latvia.

EU - Latvia

A Digital Single Market (DSM) is one in which the free movement of persons, services and capital is ensured and where the individuals and businesses can seamlessly access and engage in online activities under conditions of fair competition, and a high level of consumer and personal data protection, irrespective of their nationality or place of residence.

Digital single market

The Presidential Debate - EU Elections 2019 takes place on 15 May at 21.00 CET. It is an opportunity to discover where the lead candidates stand on a range of issues.

Political parties put forward candidates for the post of president of the European Commission ahead of the European elections. The lead candidate nominated by the Council, and able to command a majority in Parliament, will be elected President of the European Commission by a vote of Parliament.

The lead candidates are sometimes referred to by the German term spitzenkandidaten. This system was first used in 2014 to select current Commission President Jean-Claude Juncker.

Presidency of the European Commission/Eurovision Debate - EU elections 2019

The European elections of 22-25 May 2014 gave voters the chance to influence the future political course of the European Union when they elected the 751 Members of the European Parliament (MEPs) to represent their interests for the next five years.

One major new development introduced by the Treaty was that, when the EU Member States have nominated the next president of the European Commission in autumn 2014, they had for the first time - have to take account of the European election results. The new Parliament endorses this candidate: it 'elects' the Commission president, in the words of the Treaty. This means voters now have a clear say in who takes over at the helm of EU government.

European elections 2014

The Sakharov Prize for Freedom of Thought, named in honour of the Soviet physicist and political dissident Andrei Sakharov, is awarded each year by the European Parliament. It was set up in 1988 to honour individuals and organisations defending human rights and fundamental freedoms.

Each nominee must have the support of at least 40 MEPs, and each individual Member may support only one nominee. Signed nominations accompanied by supporting evidence are then assessed in a joint meeting of the Committee on Foreign Affairs (AFET), the Subcommittee on Human Rights (DROI) and the Committee on Development (DEVE). A shortlist of three candidates is drawn up through a vote by AFET and DEVE committees, and then submitted to the Conference of Presidents for a final vote. The winner is announced in October, and the award ceremony takes place in December at the plenary sitting in Strasbourg.

The nominations for the 2020 Sakharov Prize for Freedom of Thought are:

The democratic opposition in Belarus, represented by the Coordination Council, initiative of brave women and political and civil society figures, nominated by EPP, S&amp;D, Renew Europe 
Mgr Najeeb Moussa Michaeel, Archbishop of Mosul, Iraq nominated by ID 
Guapinol activists and Berta Caceres in Honduras, nominated by Greens/EFA, GUE/NGL 
The democratic opposition in Belarus, represented by Sviatlana Tsikhanouska, nominated by ECR 
Polish LGBTI activists Jakub Gawron, Paulina Pajak, Paweł Preneta and Kamil Maczuga, founders of the website Atlas of Hate, nominated by Malin Björk, Terry Reintke, Marc Angel, Rasmus Andresen and 39 other MEPs.

The democratic opposition in Belarus has been awarded the 2020 Sakharov Prize for Freedom of Thought.

Democratic Opposition in Belarus, Sakharov Prize 2020

The brave people of Ukraine, represented by their president, elected leaders and civil society, are the&nbsp;2022 Sakharov Prize for Freedom of Thought laureate.

The&nbsp;finalists for the European Parliament’s 2022 Sakharov Prize for Freedom of Thought were WikiLeaks activist Julian Assange, the Ukrainian people and their representatives and the Colombian Truth Commission for the 2022 Sakharov Prize.

The Sakharov Prize for Freedom of Thought, named in honour of the Soviet physicist and political dissident Andrei Sakharov, is awarded every&nbsp;year by the European Parliament.

The&nbsp;prize was set up in 1988 to honour individuals and organisations defending human rights and fundamental freedoms. Each nominee must have the support of at least 40 MEPs, and each individual Member may support only one nominee.

Signed nominations accompanied by supporting evidence are then assessed in a joint meeting of the Committee on Foreign Affairs (AFET), the Subcommittee on Human Rights (DROI) and the Committee on Development (DEVE). A shortlist of three candidates is drawn up through a vote by AFET and DEVE committees, and then submitted to the Conference of Presidents for a final vote.

The winner is always announced in October, and the award ceremony takes place in December during plenary in Strasbourg. In 2021, the prize went to&nbsp;the Russian opposition figure Alexei Navalny.

Sakharov Prize 2022

On 23/5/2024 the Eurovision debate between the lead candidates for the presidency of the European Commission took place in the European Parliament.

Walter Baier (Austria, European Left), Sandro Gozi (Italy, Renew Europe Now), Ursula von der Leyen (Germany, European People’s Party), Terry Reintke (Germany, European Greens) and Nicolas Schmit (Luxembourg, Party of European Socialists) participated in the debate, organised by the European Broadcasting Union (EBU) in collaboration with the European political parties and the European Parliament.

The debate focussed on Economy and Jobs, Defence and Security, Climate and Environment, Democracy and Leadership, Migration and Borders and on Innovation and Technology.

Questions were asked by the audience in the plenary chamber, by viewers watching from events organised by Parliament’s Liaison Offices in EU member states, submitted via social media, and by the two moderators. Candidates also faced one-on-one questioning by the moderators in so-called “Spotlight” segments.

Election debate 2024

Every five years EU citizens choose who represents them in the European Parliament, the directly-elected institution that defends their interests in the EU decision-making process. The next European elections will take place in 2019.

 
From 23 to 26 May 2019, people in the EU vote for the next European Parliament. By voting in the European elections, people living in the EU get to choose the 705 members that will represent them in the European Parliament until 2024.

European elections 2019

The Sakharov Prize for Freedom of Thought, named in honour of the Soviet physicist and political dissident Andrei Sakharov, is awarded each year by the European Parliament. It was set up in 1988 to honour individuals and organisations defending human rights and fundamental freedoms.

Each nominee must have the support of at least 40 MEPs, and each individual Member may support only one nominee. Signed nominations accompanied by supporting evidence are then assessed in a joint meeting of the Committee on Foreign Affairs (AFET), the Subcommittee on Human Rights (DROI) and the Committee on Development (DEVE). A shortlist of three candidates is drawn up through a vote by AFET and DEVE committees, and then submitted to the Conference of Presidents for a final vote. The winner is announced in October, and the award ceremony takes place in December at plenary sitting in Strasbourg.

Ilham Tohti, an Uyghur economist fighting for the rights of China’s Uyghur minority, is the winner of the Sakharov Prize 2019.

The finalists were:

°Murdered Brazilian political activist and human rights defender Marielle Franco, Native Brazilian leader and environmentalist Chief Raoni and Brazilian environmentalist and human rights defender Claudelice Silva dos Santos °The Restorers, a group of five students from Kenya - Stacy Owino, Cynthia Otieno, Purity Achieng, Mascrine Atieno and Ivy Akinyi - who have developed i-Cut, an app to help girls deal with female genital mutilation (FGM) °Ilham Tohti, an Uyghur economist fighting for the rights of China’s Uyghur minority

Sakharov Prize 2019

Infographics on EU Elections of 6 to 9 June 2024 on the results and explainer videos

Infographics and explainers

In December 2023 , MEPs and national governments reached a long-sought agreement to revamp the EU’s asylum and migration legislation. Parliament and Council negotiators agreed on the final form of five separate EU regulations, establishing how to share the management of asylum and migration flows among member states and what to do in cases of sudden migratory crisis.

The rules also regulate how to deal with people arriving at the EU’s external borders, the processing of asylum claims, and the identification of those arriving. Following the deal, EP President Roberta Metsola said: “”Today is a truly historic day, as we have delivered on the Migration and Asylum Pact, possibly the most important legislative package of this mandate. Europe will now get a robust legislative framework that is the same in all Member States.

That functions and that protects, an approach that is humane and fair with those seeking protection, that is firm with those who are not eligible, and that is strong with those who exploit the most vulnerable

Refugee movements and migration are at the centre of global attention. &nbsp;The European Parliament is actively involved, in the adoption of new laws on irregular and regular immigration. It is a full co-legislator together with the Council representing member states on these matters since the entry into force of the Lisbon Treaty in 2009.

Asylum

The EU strategy related to food security aims to build resilience to food crises in the production chain. The EU is working towards increasing the resilience of individuals, communities and countries to cope with, adapt and recover quickly from the impact of a disaster, violence or conflict.

The EP has recently called for an urgent EU action plan to ensure food security in and outside the EU following the Russian invasion of Ukraine.&nbsp;MEPs asked for immediate help in the form of food supplies for Ukraine, and for a reboot of the EU’s food production strategy. Given the severe impact the Russian attack on Ukraine will have on food security for Ukrainians, Parliament called&nbsp;for robust long-term humanitarian food aid for Ukraine from both the EU and at the international level. MEPs say the COVID-19 pandemic and the war in Ukraine have made it apparent that the EU needs to reduce its dependence on imports from too few suppliers. They call for a diversification of supply from third countries, and demand in the short term that the Commission assess how to cushion the impact of high fertiliser prices on farmers. To reduce the dependence on fertiliser imports in the long term, Parliament proposes a switch to alternative organic sources of nutrients for agriculture and support for agricultural innovation.

Food security

On May 1, 2004, ten&nbsp;new member states joined the European Union, marking the&nbsp;largest enlargement in terms of people and number of countries in the EU's history. Cyprus, Czech Republic, Estonia, Hungary, Latvia, Lithuania, Malta, Poland, Slovakia, and Slovenia joined the Union, growing from 15 to 25 members.

The European Parliament celebrates the 20th anniversary of these ten nations joining the European Union&nbsp;and engaging in the EP's democratic process to defend the interests of European citizens.

20th anniversary of the 2004 enlargement of the European Union

The rapid development of social media and the rise of geopolitical tensions turn the EU into a target for foreign interference and disinformation. 

In 2024, the EU and many other democracies around the world will elect their next leaders. Malicious entities or states try to take advantage of this to undermine trust in elections or democracy.

The European Parliament has adopted a number of legislative acts to protect EU citizens and societies from disinformation and foreign interference. It has also been working to strengthen cooperation between&nbsp;elections authorities,&nbsp;public disinformation specialists,&nbsp;European fact-checkers&nbsp;and independent disinformation specialists, and has developed closer ties with&nbsp;Nato, in order to step up the efforts on fighting disinformation. 
 
This series of videos is part of an effort to raise awareness among EU citizens about disinformation ahead of the European elections, in June. Parliament’s communication team explains the most commonly used tactics and give tips to spot and avoid them.

Disinformation explained

EP Plenary session - UN Climate Change Conference 2024 in Baku, Azerbaijan (COP29)

EP Plenary session - EU-US relations in the light of the outcome of the US presidential elections

Briefing S&D by Iratxe GARCÍA PÉREZ (S&D,ES), President

Az uniós tagállamok Ukrajnának nyújtott további pénzügyi és katonai támogatása

A közösségimédia-platformokra vonatkozó globális intézkedések – A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerepének erősítése és a demokrácia és a szabadság védelme az online szférában (vita)

Az ülés folytatása

Köszöntés

Mario Draghi beszéde – Az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés ismertetése

Az európai versenyképesség jövője

Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

Az energiaunió helyzete

Helyesbítések (az eljárási szabályzat 251. cikke) (további intézkedések)

A Gázai övezetben zajló háború és a közel-keleti helyzet

A venezuelai helyzet (vita)

A G20-ak Rio de Janeiróban tartott miniszteri találkozójának eredménye és az egyenlőtlenség elleni küzdelem (vita)

A következő ülésnap napirendje

Az aktuális ülésnap jegyzőkönyvének jóváhagyása

Plenary session

CJ16 - Joint committee on Budgets and committee on Economic and Monetary Affairs

BUDG

ECON

Az ülésszak folytatása

Az ülés megnyitása

Az elnökség nyilatkozatai

Az előző ülésnapok jegyzőkönyveinek elfogadása

A Parlament tagjai

A képviselői mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek

A bizottságok és a küldöttségek tagjai

Ügyrend

Az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd eredménye

A solingeni támadáshoz hasonló biztonsági fenyegetéseknek az illegális migráció kezelése és a hatékony visszaküldés révén történő megelőzésének szükségessége

Az antiszemitizmus, valamint a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények egyéb formáinak tartós problémái Európában

Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben

Last minute session briefing

Pre-session briefing

Committee on Industry, Research and Energy

ITRE

Committee on Environment, Public Health and Food Safety

ENVI

Committee on Internal Market and Consumer Protection

IMCO

European Parliament Welcome Briefing for EU Correspondents

Subcommittee meeting on Public Health

SANT

Committee meeting on Regional Development

REGI

Committee meeting on International Trade

INTA

G7 Speakers conference in Verona (Italy) - Opening address by Roberta METSOLA, EP President ( Recorded )

Joint Committee on Budgetary Control and Committee on Employment and Social Affairs - Meeting with DG REGIO on Control and Assurance in Cohesion policy with the Joint Audit Directorate of DG REGIO and DG EMPL

EMPL

CONT

Committee on Legal Affairs

JURI

Committee on Women's Rights and Gender Equality

FEMM

Delegations for relations with Mercosur Constitutive meeting

Delegations for relations with Iran Constitutive meeting

Delegation to the EU-Ukraine Parliamentary Association Committee Constitutive meeting

REGI - Presentation of the ECA Review 03/2024: An overview of the assurance framework and the key factors contributing to errors in 2014-2020 cohesion spending

Thomas BAJADA in the EP in Strasbourg

Delegation to the EU-Moldova Parliamentary Association Committee Constitutive meeting

Delegations for relations with the People’s Republic of China Constitutive meeting

Delegations for relations with the countries of the Andean Community Constitutive meeting

Delegations for relations with the Arab Peninsula Constitutive meeting

Delegation to the EU-Serbia Stabilisation and Association  Parliamentary Committee Constitutive meeting

AGRI - Workshop on ' The cost of food and food price inflation '

Delegations for relations with the countries of Central America, including the EU-Central America Parliamentary Association Committee Constitutive meeting

Delegation to the EU-Armenia Parliamentary Partnership Committee, the EU-Azerbaijan Parliamentary Cooperation Committee and the EU-Georgia Parliamentary Association Committee Constitutive meeting

Delegation for relations with the NATO Parliamentary Assembly Constitutive meeting

Roberta METSOLA, EP President meets with Keir STARMER, British Prime Minister

Meeting of the Conference of Presidents

Debate on the Future of Cohesion Policy

DG PERS Annual Inter-Parliamentary Seminar on Equality, Diversity and Inclusion

Az EU-ban 2017 és 2018 között több mint 14 000 olyan emberről számoltak be, aki emberkereskedelem áldozata lett. A szexuális vagy munkaerő-kizsákmányolás áldozatainak tényleges száma valószínűleg ennél sokkal magasabb. Az EU-ban regisztrált összes áldozat közel fele uniós állampolgár. Az EP-képviselők a transznacionális együttműködés fokozását és az emberkereskedelem elleni 2011-es irányelv aktualizálását szorgalmazzák.

Még mindig létezik emberkereskedelem az EU-ban

A parlamenti képviselők megvitatták a Bizottság elnökével a Covid19-vakcina uniós bevezetését, és jóváhagytak egy olyan gazdasági támogatási programot, amely az uniós országok válságból való kilábalását hivatott segíteni, miközben tovább halad az elérni kívánt éghajlati célok felé. A képviselők megvitatták az oroszországi politikai forrongásokat és az Alekszej Navalnijra kiszabott közelmúltbeli ítéletet is. A Parlament megszavazta a légiközlekedési ágazat további segélyezési intézkedéseit, és támogatta a megfelelő minimálbérre vonatkozó javaslatot.

A plenáris ülés fő pillanatai: Az EU oltási stratégiája, a gazdaságélénkítés és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok

A Parlament szavazni fog arról a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközről, amely a 750 milliárd eurós Covid19-helyreállítási csomag fő részét képzi. Az EP-képviselők megvitatják az oltások hiányát, az újrahasznosítással kapcsolatos célkitűzések felállítását, a közösségi média megfelelőbb szabályozását és az emberkereskedelmmel szembeni markánsabb fellépést. Többek között ezek kerülnek napirendre a plenáris ülésen.

Plenáris ülés: Covid19-helyreállítás, oltások és újrahasznosítás

A képviselők több nyíltságot követeltek a Covid19-oltóanyagok terítésénél. Javasolták, hogy törvény biztosítsa az európaiak jogát a munkahelyi hálózatból való kijelentkezéshez, és a megfelelő lakhatáshoz való hozzájutást pedig alapvető jognak szeretnék minősíteni. A külpolitika terén a képviselők üdvözölték, hogy Joe Biden beiktatásával új korszak kezdődik az EU-USA kapcsolatokban, és szankciókkal kívánják sújtani mindazon orosz hivatalnokokat, akik részt vettek Alekszej Navalnij bebörtönzésében.

A plenáris ülés fő pillanatai: Oltóanyagok, EU-USA kapcsolatok és a munkahelyi hálózatból való kijelentkezés joga

Miközben Európa soha nem látott mértékű, tömeges oltási kampányba kezd, a Parlament a szolidaritás és egység szükségességét hangsúlyozza. A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy nyíltabb tájékoztatással oszlassa el a Covid19-oltóanyagok körüli bizonytalanságot.

A képviselők nagyobb átláthatóságot követelnek a Covid19-oltóanyagokkal kapcsolatban

A képviselők megvizsgálják az EU Tanácsának elnökségét megkezdő Portugália prioritásait, a munkából való kikapcsolás jogára vonatkozó új szabályokat és a Covid19-vakcinák bevezetését. Ezenkívül Joe Biden közelgő beiktatásának kapcsán a Parlament megvitatja a transzatlanti kapcsolatok megerősítésének lehetséges módjait. Többek között ezek kerülnek napirendre a plenáris ülésen.

A plenáris ülés napirendjén: Oltás, kikapcsolás, nemek közti egyenlőség

Az új washingtoni kormánnyal és az idén későbbre tervezett EU–USA csúcstalálkozóval az Európai Parlament szerint ideje megújítani a transzatlanti partnerséget a Covid19-járvány kezelésétől és az élénkítéstől kezdve egy fenntartható, éghajlatsemleges gazdaság kiépítéséig és a demokrácia megerősítéséig világszerte.

EU–USA kapcsolatok – egy új kezdet

Az Európai Parlament törvényben rögzítené a „kikapcsoláshoz való jogot” az EU-ban. Az EP-képviselők szerint a dolgozóknak szabadidejükben nem szabad érezniük a nyomást arra, hogy munkával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzanak. A törvényjavaslatra való igényt a világjárvány és a távmunka térnyerése csak növelte.

A munkából való kikapcsoláshoz való jog

2021 a vasút európai éve. De mit is jelent ez? A klímasemlegesség eléréséhez 2050-ig az EU-nak drasztikusan csökkentenie kell a közlekedésből származó CO2-kibocsátást. Az idei év egyik célja a vasútba való befektetés és a vonatok fenntartható, biztonságos és korszerű közlekedési eszközként való népszerűsítése.

2021: a vasút európai éve

A Parlament megvizsgálta a Covid19-vakcina elosztását, és szavazott egy pénzügyi csomagról, amely tartalmazza a hosszú távú költségvetést és egy helyreállítási alapot az EU-s gazdaságok támogatására a jövő évtől. Az EP-képviselők megvitatták az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli partnerségét, és új szabályokat is elfogadtak a biztonságos ivóvízhez való hozzáférésről az EU-ban. A belarusz demokratikus ellenzéknek ítélték a 2020-as Szaharov-díjat.

A plenáris ülés fő pillanatai: A hossszú távú költségvetéstől a Szaharov-díjig és a brexitig

Egy olyan év után, amelyet a koronavírus-járvány uralt, a Parlament elkezd a helyreállításon dolgozni. A terv szerint szerephez jut a következő hétéves költségvetés és a helyreállítási alap. Az EP-képviselők kulcsfontosságú környezetvédelmi jogszabályokat vizsgálnak majd meg, pályára állítják Európát, hogy úttörő legyen a technológia és MI terén, és segítenek felkészíteni a földrészt a jövőbeli egészségügyi válságokra. Többek között ezek következnek 2021-ben.

Mi várható 2021-ben?

2020-ban a belarusz demokratikus ellenzék kapta a gondolat szabadságáért járó Szaharov-díjat az országuk jövőjéért kiálló békés közreműködésükért. Új, szabad és tisztességes választásokat kérnek, miután meghamisított eredmények azt mutatták, hogy Lukasenkát választották hatodszorra is elnökké.

A belarusz demokratikus ellenzék kapta a 2020-as Szaharov-díjat

Egy átlagember az EU-ban akár 106 liter palackozott vizet elfogyaszt évente. Ez gazdasági és környezeti költségekkel jár. Az Európai Parlament aktualizálja az ivóvízre vonatkozó szabályokat, hogy tovább javítsa a minőségét és hozzáférhetőségét, és így az európaiak megszabadulhassanak a műanyagtól.

Biztonságos és tiszta ivóvíz mindenkinek

Az Európai Parlament és a European Film Academy kihirdette a 2021-es LUX európai közönségdíjra jelölt három filmet. A versenyben Thomas Vinterberg „Még egy kört mindenkinek”, Alexander Nanau „Kollektíva” és Jan Komasa „Corpus Christi” című filmje szerepel. A megújult filmdíj lehetővé teszi az európai publikumnak, hogy online szavazzon kedvenceire, és most először az EP-képviselőkkel együtt választhassa ki a nyertest.

Tussolás és vak bizalom a 2021-es legjobb filmnek járó európai LUX közönségdíjon

A 2020-as Szaharov-díjat a belarusz demokratikus ellenzéknek ítélik oda; a Parlament megvizsgálja a legutóbbi EU-csúcs eredményét; szavaz a REACT-EU-ról, az új 47,5 milliárd eurós helyreállítási programról; és megvizsgálja az ivóvíz-szabályozás aktualizálását. Többek között ezek kerülnek napirendre a plenáris ülésen.

A plenáris ülés napirendjén: REACT-EU, ivóvíz és a Szaharov-díj.

Az autoriter elnök uralma alatt töltött 26 év után Fehéroroszország népe a demokráciát és a szabadságot követeli. A választások óta tartó békés heti tüntetéseket brutális módszerekkel nyomják el. Az Európai Parlament a gondolat szabadságáért járó 2020-as Szaharov-díjat Fehéroroszország demokratikus ellenzékének ítélte.

Szaharov-díj 2020 – Fehéroroszország demokratikus ellenzéke a szabadságért menetel

Törökország az EU szomszédja, kereskedelmi partnere és EU-tagjelölt. De ahogy az EU–Törökország kapcsolatok egyre feszültebbé válnak, az EP-képviselők dezeszkalációt és párbeszédet szorgalmaznak.

Az EU–Törökország kapcsolatok jövője

Nincsenek hivatalos adatok az EU-beli hajléktalanságról, de becslések szerint körülbelül 700 000 ember alszik az utcán Európában, 70%-kal többen, mint egy évtizede. Az Európai Parlament az EU egészére kiterjedő stratégiát szorgalmaz, amely az utcáról megfelelő lakásba segítené az embereket 2030-ra.

2 878 találat